CISZTERCI OBLÁCIÓ

Suscipe Domine secundum eloquium tuum...
Fogadj el engem szent igéd szerint, hogy Neked éljek!
                                                                            (Zsolt 11)

A Szent Benedek Reguláját követő 900 éves ciszterciek kezdettől számos oblátusról tesznek említést. Feljegyezték például, hogy Szent Bernát nagy csoporttal tért vissza Párizsból 1130-ban. Az ifjak egy része jelentkezett a Rendbe, míg mások ott maradtak világi segítőnek.
    Oblátusnak nevezték azokat, akik rendi szolgálatra ajánlották föl munkájukat. Nem követhették a Rend szigorú szabályait, de ígéretet tettek arra, hogy:
    – felhagynak régi, világias szokásaikkal, és életüket mindenben Isten felé fordítják (conversio)
    – a családosok vagy egyedül élők tartják az állapotbeli tisztaságot (castitas)
    – hitüket minden módon ápolják és őrzik, megvallják (stabilitas)
    – követik a napi zsolozsmás életet, amennyire lehet.

Ezekre a hagyományokra építette dr. Kalmár Ödön OCist, Budapest–Szentimreváros plébánosa a „Ciszterci Világi Konventet” azoknak a híveinek, munkatársainak, akik lelkiekben többre vágytak.
    Ödön atya a házapostoli mozgalmat teremtette meg. A házak zömének megvolt a maga apostola, aki figyelte és segítette a lelki-testi szükségben lévőket. Az ostrom után, 1945-ben igen nagy szerepe volt ezeknek a buzgó munkatársaknak a kibombázott, nyomorgó idősek, családok, diákok segítésében (munka, élelemosztás, sorkosztos-vállalás stb).
    A hívek csoportjaiból női, férfi, családos és ifjúsági konventeket hozott létre. A csoportok élén ő maga állt, vagy szerzetes káplánjait bízta meg a lelkivezetéssel. 1948-ban Endrédy Vendel zirci apát jóváhagyta a kezdeményezést. Elfogadta számos áldozatos hívő oblációját, azaz felajánlási ígéretét. Az így létrejött konventet befogadta a zirci apátság lelki közösségébe.
    Néhány alapelv: az obláció addig kötelezi az egyént, amíg hű marad felajánlási szándékához. A legfőbb elöljáró a főapát vagy annak megbízott helyettese. Az egyes konventek lelkivezetője a sprituális atya. A testvérek közül ő választja ki a szolgálatban megfelelőnek tartott személyt priornak vagy priorisszának. Mindenki rendi nevet kap.

A Ciszterci Obláció monasztikus öröksége a zsolozsma. A kis zsolozsmásfüzet – újabb és újabb kiadásban – a 40-es évek végétől segíti a liturgikus imádságban azokat, akik erre elköteleződtek.

Jelenleg két csoport gyakorolja a monasztikus zsolozsmás életet a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánián:
1. Szent Hedvig női konvent
Szent Hedvig Szent Erzsébet nagynénje, I. Henrik sziléziai király özvegye. A ciszterci nővérek trebnitzi kolostorának alapítója, majd rendtagja, népének jótevője. 1243-ban halt meg. Síremlékénél tisztelgő látogatáson voltak többen, a plébánia ciszterci gyökerek nyomában járó lengyel zarándoklatán.
2. Tecelin és Aleth családos konvent
Szent Bernát áldozatos, sokgyermekes szüleinek nevét viseli, életmódjukat követi. Az első plébániai zarándoklat 1995-ben, Dijon des Fontainesben felkereste azt a helyet, ahol Szent Bernát született.

Ma mindkét közösség hivatása, hogy a monasztikus zsolozsmás életet a világban gyakorolja, és segítsen a plébániai élet minden területén a feladatok, munkák ellátásában. Konventgyűlés minden hó harmadik vasárnapján van. Közös zsolozsma ciszterci atya vezetésével szombatonként, a reggel 7 órai szentmise keretében, illetve az esti szentmise előtt, egyébként mindenki egyénileg végzi. A tagság létszáma 45 fő.
    Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyén kívüli oblátus konventek Zircen, Baján, Egerben, Székesfehérvárott, Gödöllőn, Hatvanban, Pécsett működnek.

 

A budai konventek spirituálisa Brückner Ákos Előd OCist
1114 Budapest, Himfy u. 9. Tel.: 1/466-5886
A női konvent priorisszája Balyó Béláné Erzsébet
1115 Budapest, Etele út 58. Tel.: 1/206-7197
A családos konvent priorisszája Lápossy Tamásné Klára
1113 Budapest, Tardoskedd u. 5. Tel.: 1/209-5658