FERENCES VILÁGI REND

 

A ferences család és a Világi Rend

Assisi Szent Ferenc történelmi időkön áthúzódó, az Egyházat is újjáformáló hatása máig is érezhető. Az ő életének eszményéhez és mintájához kötődik (ahogy ma nevezzük) a „Ferences Család” alapítása, mely három „rend” közösségében és egymásrautaltságában mutatkozik meg.
    Megtérése után – ahogy ő mondta – „társakat adott (neki) az Úr” (Végr. 14). Így zarándokoltak együtt Rómába, hogy a „pápa úrtól” (1. Reg. 24,4) jóváhagyást kérjenek életmódjukra. Az ő követőit, a férfiak rendjét nevezik „ferences első rendnek”, amelynek ma több ága van. (OFM – ferencesek, OFMConv – minoriták, OFMCap – kapucinusok, OFM – Ordo Fratres Minorum – a Kisebb Testvérek Rendje stb.)
    Ferenc nagy hatással volt Assisi Szent Klárára, aki a Klarisszák rendjének, másként mondva, a „ferences második rendnek” alapítója. A Gondviselő Istennek, a Teremtésnek és Krisztus megváltó művének örvendező közösség hatása nem kerülte el a világban élő embereket sem. Ferencnek a világi hívekhez írt levele lett alapja a „Harmadik Rend” (nem harmadrend!) életformájának (1221). 1289-ben a levelet regulává (szabályzattá) szerkesztették, amelyet IV. Miklós pápa hagyott jóvá – ez XIII. Leó pápa 1883-ban kiadott új regulájáig volt érvényben. E regula képezte az ún. „Szabályozott harmadik rendek” (Tertius Ordo Regularis – TOR) szabályzatainak alapját is.
    Szent Ferenc lelkisége és tanítása ma is sok ember számára vonzó. Ma a világban a Harmadik Rend a legelterjedtebb, földünk öt kontinensén 420 ezer örökfogadalmas tagot számlál. A II. Vatikáni Zsinatot követően a rend hivatalos elnevezése „Ferences Világi Rend” lett, hangsúlyozva tagjainak világi állapotát és világi küldetésük méltóságát. A VI. Pál pápa által 1978-ban jóváhagyott, megújított Regula a zsinat szellemében visszatér az eredeti forrásokhoz, ugyanakkor figyelembe veszi a mai kor emberének életkörülményeit és gondolkodását.

 

A Ferences Világi Rend lelkisége (néhány kiemelt mondat regulánkból)

A Ferences Világi Rend tagjai „... a Szentlélektől indíttatva saját világi állapotukban akarják megvalósítani a szeretet tökéletességét, és fogadalommal kötelezik el magukat arra, hogy az Evangélium szerint élnek...” (FVR Reg. 2.). A Rend tagjai családosok vagy egyedülállók lehetnek, de vannak sorainkban egyházmegyés papok is. A rendhez tartozás érvényes feltétele a katolikus hit megvallása, az Egyházzal való egység. Ferences hivatásunk az Evangélium szerinti életre szólít, ezért lehetőleg naponta olvassuk a Szentírást, elmélkedünk szavain, és igyekszünk életünket hozzá mérni. Mindannyiunkat bátorít, hogy az „Evangélium életerejétől áthatva, gondolatvilágunkat és cselekedeteinket Krisztuséhoz alakíthatjuk annak a gyökeres belső változásnak az útján, amelyet az Evangélium ‘megtérésnek’ nevez, és amelyet az emberi gyöngeség miatt naponta újra kell kezdeni”. Valljuk, hogy „a kiengesztelődés szentsége a Mennyei Atya irgalmának kiváltságos jele, és ugyanakkor kegyelem forrása” (FVR Reg. 7.)
    Az Egyházban való élő jelenlétet különösen az Eucharisztia ünneplése, a zsolozsma imádkozása (közösségben is), és az egyházközségben végzett kü lönböző szolgálatok jelentik számunkra.
    A szemlélődés és az imádság Krisztussal való közösségünk formálója, de ez az alapja a világban való tanúságtételünknek is. Fontos része életünknek a közösségben végzett lelkigyakorlat, melyet a helyi testvéri közösségek maguk szerveznek meg. Az Oltáriszentség tiszteletének felbecsülhetetlen értéke van. Teljes csendben hódolni a Szent Testével jelen lévő Krisztus előtt, hogy mi is átélhessük Szent Ferenc nyomán: „Ebben a világban Isten Szent Fiából nem láttok egyebet, mint az Ő Szent Testét és Vérét.” (FVR Reg. 5.) És persze hordozni Őt (szentáldozás után) élő szentségtartóként a családban, a munkahelyen, és mindenütt, amerre járunk, megszentelve ezzel a körülöttünk élő világunkat.
    Törekednünk kell rá, és gyakorolnunk kell a „szív tisztaságát” amely az igazi testvériség forrásához vezet: „Mint az eljövendő világ tanúi, hivatásukhoz hűségesen azon legyenek, hogy a szív tisztaságát megszerezzék, hogy így szabadon szerethessék Istent és testvéreiket.” Regulánk kiemeli a munka értékét is, „Úgy értékeljék a munkát, mint ajándékot és mint eszközt, amely által részt vehetnek a teremtésben, a megváltásban és az emberi közösség szolgálatában.”(FVR Reg. 16.) Így válhatunk valóban a Teremtő örvendező munkatársává.

A világi élet sajátosságai miatt a szegénység értelmezése általánosabb, mint általában a szerzetes rendeknél: „A világi ferencesek igaz lelkülettel ragaszkodás nélkül használják az ideig való dolgokat, amikkel anyagi igényeiknek eleget tesznek, tudatában lévén, hogy az Evangélium szerint csak kezelői a rájuk bízott javaknak. ... az Atyai ház felé vezető úton igyekezzenek megtisztítani szívüket minden birtoklási és uralkodási vágytól” (FVR Reg. 11.). Szolidaritást kell vállalnunk a valóban szegényekkel, mások szükségeire nyitottan, a megosztás készségével kell élnünk, törekedve igényeink csökkentésére és az egyszerűségre.
    „Egész életük ... által legyenek jelen és vegyenek részt az igazságosság előmozdításában, különösen a közélet területén, és ne habozzanak ezért elkötelezni magukat konkrét és hitükkel összeegyeztethető formában.” (FVR Reg. 15.) A társadalom mindennapi problémáiban, megoldásaiban is tevékeny és hatékony elkötelezettséget kell vállalnunk, talentumaink szerint, akár a politika területén is.



A közösségi élet

A Ferences Világi Rend alapsejtje a helyi közösség, amelynek tagjai rendszeresen találkoznak.
    A közösségeket 5 tagú tanács vezeti, elöljárója a „miniszter” (szolga!). A közösség a tanács tagjait titkos választás útján választja meg, 3 éves szolgálatra. A közösségeket a régiók tanácsai fogják össze, a régiókat pedig az Országos Tanács. Magyarországon ma az FVR-t 4 régióban, 35 testvéri közösségben 420 örökfogadalmas és kb. 20–30 befogadott, illetve egy évre fogadalmat tett testvér és nővér alkotja.
    A különböző szintű tanácsok szervezésében évről évre rendszeres találkozók, képzések, táborok adnak alkalmat az egymástól földrajzilag távolabb élő tagok testvéri találkozásának.
    A Rendünkhöz való csatlakozás a helyi közösségben a lelkiséggel való ismerkedéssel kezdődik.
    Ezt az általában egy-két évig tartó ismerkedést a ferences hivatásban való elköteleződés igénye esetén a befogadás szertartása követheti. Ennek során a jelölt – még nem véglegesen – a közösség tagjává válik. A legalább egyéves kezdeti képzést (noviciátus) követően előbb ideiglenes (egy évre szóló), majd örökfogadalommal (életre szóló ígéret) válik a testvér/nővér a közösség elkötelezett teljes jogú tagjává. Amint az élet minden területén, a ferences életben is fontos, hogy folyamatosan képezzük magunkat. Közösségeink életének elengedhetetlen része a folyamatos képzés. Egész életünkön át egyre közelebb kerülni Szent Ferenc (a Teremtő és a teremtett világ szeretetkapcsolata) eszményéhez.
    A szentségi élet és közösségi élet eseményei, ünnepei, személyes kapcsolatai alakítják életünket, személyiségünket. Istenkereső utunk izgalmas és változatos, időnként konfliktusoktól sem mentes, de mindannyiunkra bátorítóan hatnak Szent Ferenc atyánk végrendeletének szavai:
    „És ha valaki megtartja ezeket, a mennyben teljék be a magasságbeli Atya áldásával, a földön pedig teljék be az ő szeretett Fiának áldásával, a vigasztaló Szentlélekkel, az ég minden erejével és az összes szentekkel” Ámen.

 


    Közösségünket elérheted:

    Ferences Világi Rend Országos Tanácsa
    Postai levelezési cím: 1024 Rómer Flóris u. 4.
    E-mail: fvr@fvr.hu

    Kerekes László FVR országos miniszter
    E-mail: titkar@fvr.hu