KERESZTÉNY ÉLET KÖZÖSSÉGE

A Keresztény Élet Közössége a Világiak Pápai Tanácsának elismerése szerint „krisztushívők pápai jogú nemzetközi társulása” az Egyházjogi Törvénykönyv 312. kánonjának megfelelően.

 

Történet

     1563-ban, a Jézus Társasága jóváhagyása után 23 évvel P Jean Leunis, a Római Kollégium tanáraként egyetemi csoportokban, világiakkal elkezdi felfedezni a lelkigyakorlatok lelkiségét laikusok számára.
     1564-től ezek a csoportok „Congregatio Mariana” (Mária Kongregáció) néven nevezik magukat.
     1580 körül már Magyarországon is virágzó kongregációk vannak, az elsőt Pázmány Péter vezeti Kolozsvárott.
     1584-ben XIII. Gergely pápa az Omnipotentis Dei kezdetű bullával jóváhagyja mint egyházi közösséget.
     1773-ban IV. Kelemen pápa rendelettel megszünteti a Jézus Társaságát, amivel együtt jár valamennyi hozzá kapcsolódó mozgalom betiltása is. Néhány hónappal később a Mária Kongregációk engedélyt kapnak, hogy tovább működhessenek, a helyi püspököknek alárendelve. Ez azzal jár, hogy a Kongregáció csoportjai számban erőteljesen növekednek – közel 150 év alatt.
     1920-ra 2500-ról 80 000-re nőtt a csoportok száma. De ez egyben az elsekélyesedés ideje is volt. A kongregációk többnyire a Mária-tisztelet csoportjaivá alakultak át.
     1924-ben a Jézus Társasága felállítja Rómában a Mária Kongregációk központi titkárságát az időközben sok helyen formálissá vált, izolált helyi csoportokból álló tömegszervezet megújítására.
     1948-ban XII. Pius pápa „Bis saeculari” kezdetű apostoli konstitúciója tisztázza a Kongregáció tulajdonképpeni identitását, és sürgeti a szentignáci lelkiséghez való visszatérést.
     1953-ban létrejön a Mária Kongregációk Világszövetsége, és a következő évi találkozó kiindulópontja lesz egy világméretű megújulásnak. A II. Vatikáni Zsinat szellemében „csaknem új alapítás” jön létre, elfogadják az ún. Általános Alapelveket, és a Mária Kongregáció 1967-ben Keresztény Élet Közössége néven határozza meg önmagát. Ezt VI. Pál pápa 1971-ben jóváhagyja. Azóta három-, később négyévenként Világtalálkozókat, ún. Küldöttgyűlést rendeznek annak kifejezésére, hogy a Keresztény Élet Közössége világközösség, és hogy a világ kihívásaira közösen keressék a mindig aktuális válaszokat, a szolgálat és elkötelezettség formáit és módjait.

Magyarországra ez a megújult lelkiség – az ismert okok miatt – későn jutott el. 1990-től kezdve élnek és működnek nálunk a Közösség csoportjai, évente gyarapodik a számuk.

 

Lelkiség

A Keresztény Élet Közössége a keresztény misztérium teljességéből akar meríteni, az egész Evangéliumot akarja megélni. Az egész emberről van szó, az ellentétek feszültségében keressük az egységet: a hit és az élet, a belső elmélyülés és a kifelé való elkötelezettség, az egyházi szolgálat és a világ felé való küldetés, a lelki növekedés és a teljes emberré érés, az Evangélium hirdetése és az igazságosságért való küzdelem, az egyéni út és a közösség útjának integrációjára törekedve.

 

A Közösség sajátos „spirituális klímája” a Szent Ignác-i lelkiség

Lelkiségünk középpontjában Krisztus áll, mi pedig részesedünk keresztjében és feltámadásában, s hogy erre a középpontra egyre jobban rátaláljunk, jellegzetes eszköznek tekintjük Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatait.

A lelkigyakorlatok arra valók, hogy formálják a lelket, és előkészítsék az embert a Szentlélek működésére. A lelkigyakorlatok arra segítenek, hogy egyre növekvő szabadsággal kövessük Krisztust, és életünk Isten meghívó szeretetére adott válasszá legyen.

 

Életforma

A Keresztény Élet Közössége olyan 5–10 fős csoportokból áll, akik rendszeresen összejönnek, megosztják egymással tapasztalataikat, együtt imádkoznak, segítik egymásban képességeik kibontakozását, kölcsönösen kihívást és megerősítést jelentenek egymás számára, együtt gondolják át mindazt, ami az egyéneket és a Közösséget foglalkoztatja, és nyitottak az élet különböző kérdései iránt (család, hivatás, társadalom, Egyház...) A Közösség tagjai lehetnek férfiak és nők, házaspárok és egyedülállók, világiak és papok.

A Közösség tagjainak életmódját az jellemzi, hogy naponta imádkozva figyelnek Isten szavára – Krisztussal való életük középpontja az Eucharisztia ünneplése (szentmise) –, imádságos visszatekintést tartanak életük rövidebb és hosszabb szakaszait érintve (nap, hónap, év...), hogy így megtanulják az Evangélium szellemében látni az eseményeket és saját magatartásukat. Igénybe veszik a tapasztalt emberekkel való beszélgetést, akik kísérőként segítik őket lelki életük útján; felelősségteljes, egyszerű, ember- és természetkímélő életmódot folytatnak.

A Közösség tagjai a hit útját járják, mert megtapasztalták, hogy Jézus Krisztus fontossá vált az életükben, mert bíznak abban, hogy a Jézussal való találkozással Ő maga ajándékoz meg, és ezzel átalakítja életüket, mert felismerték, hogy ma szükség van arra a tanúságtételre, amit a Jézus Krisztussal való életközösség jelent; és mert hiszik, hogy Máriát, Isten Anyját küldetésük ősmintájának tekinthetik.

 

Szolgálat

A KÉK világméretű közösség az egyházon belül, mely szolgálatával a világ felé fordul. Csoportjai abban látják elsődleges feladatukat, hogy együtt munkálkodnak az Egyház küldetésében: Jézus örömhírének továbbadásában. Feladatuknak tekintik munkálkodni az igazságosság és béke, az ember belső szabadsága érdekében. Ezt teszik közvetlen környezetükben (család, lakóhely, munkahely...), de tágabb keretekben is, pl. egyházi vagy társadalmi szervezetekben.

A csoportok konkrét elkötelezettségük és lehetőségeik szerint eltérő módon dolgoznak: másképpen Manilában, New York-ban vagy Magyarországon; másképpen munkásként vagy orvosként; másképpen egy családcsoport vagy egyetemistákból álló csoport tagjaként.

Magyarországon leginkább kialakult szolgálatunk a lelkigyakorlatok tartása. Évente kb. 10 rövidebb-hosszabb kurzust és lelkigyakorlatot kínálunk az ország különböző lelkigyakorlatos házaiban; adventben és nagyböjtben ún. hétköznapi lelkigyakorlatokat 4–5 helyszínen: plébániákon, szerzetesházakban. Ez a résztvevők heti egyszeri találkozásával egyénileg végezhető a kézbekapott anyag segítségével. Minderről évente előzetes tájékoztatót adunk ki.

A Közösségnek körülbelül 100 tagja van, sokan dolgoznak szociális területen, de közös munkákat, elkötelezettségeket még nem tudtunk szervezni.

Közösségeink mindegyike egy sejtje Krisztus Titokzatos Testének. A tagokat összeköti egymással a közös elkötelezettség, az azonos életforma és a szeretet anyánk, Mária iránt. Felelősségünk, hogy a közösség értelme kibontakozzon, nem szorítkozik csupán saját csoportunkra, hanem kiterjed egész Közösségünkre, az egyházi közösségre, amelyhez tartozunk (plébánia, egyházmegye), az egész egyházra és minden jóakaratú emberre.



    A Közösség képviselői:

    Horváth Ilona
    Cím: 1126 Budapest, Márvány u. 42.
    Tel.: 1/213-7637

    Csupor Zsuzsa
    Cím: 1114 Budapest, Kosztolányi Dezső tér 9.
    Tel.: 1/355-7876