KERESZTÉNY MUNKÁSIFJÚ MOZGALOM (KMM–JOC)

A Mozgalomról

A KMM–JOC Mozgalom azért jött létre, hogy különleges küldetést vigyen végbe a munka világában. Elsősorban az egyszerű sorsú munkásfiatalokat szólítja meg, de azokat is szívesen látja, akik elkötelezettséget szeretnének vállalni a Mozgalom missziója mellett.
A JOC szíve az a hitből fakadó igazság, amit alapítója világosan és sokszor megfogalmazott: a fiatal munkásokat Isten a saját képére teremtette, ezért ők birtokosai az ebből eredő méltóságnak és örök életnek. Emellett ott a rideg valóság is: a legtöbb fiatal nincs tudatában ennek a nagyszerű dicsőségnek, és nehezen is fedezik ezt fel az őket körülvevő körülmények és értékrend miatt.
     A JOC azért jött létre, hogy válasz legyen erre az ellentmondásra. Miszsziója a következőkben foglalható össze:
– Isten szerető jelenlétének jele legyen a hétköznapok fiataljai (lásd 4. pont) számára,
– segítse a fiatalokat kilépni azokból a helyzetekből, melyek megkérdőjelezik és megsértik istengyermeki méltóságukat,
– felfedeztesse velük semmivel sem pótolható személyes meghívásukat,
– a fiatalok számára élő tanúja legyen Isten életadó cselekedetének és Jézus Krisztusban megvalósuló tervének,
– hirdesse a feltámadt Úrnak, Jézus Krisztusnak, Isten Fiának örömhírét,
– hirdesse Jézus Krisztusba vetett hitét, és aszerint éljen.

 

A kezdetek

Az első világháborút követő években a munkásság Belgiumban és Európa többi országában nagyon távol került az Egyháztól. Ezt tapasztalta Joseph Cardijn, munkás származású belga pap is. Amikor megismerkedett azokkal a gondokkal, amelyek a munkásfiatalokat gyötörték, elhatározta, hogy harcolni fog a munkások anyagi jólétének megteremtéséért, és azért, hogy felemelje őket az Istenhez való kötődés méltóságára.
     A JOC Mozgalmat Joseph Cardijn 1925. április 18-án alapította. Mozgalma vezetését azokra a fiatalokra bízta, akiknek feladatává tette, hogy „kovászszá” legyenek, és hassák át a munkások sokmilliós tömegét. Cardijnnak kedvenc mondása volt: „Minden egyes munkásfiatal élete drágább a föld minden aranyánál!”
     A nemzetközi mozgalom két szervezetté vált szét, brüsszeli (JOCI) és római központtal (CIJOC – Coordination Internationale de la Jeunesse Ouvrière Chrétienne). A magyar KMM–JOC teljes jogú tagja a CIJOC-nak.

 

A magyar munkáspasztoráció kezdetei

Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete
(1921–1948)

A század eleji magyarországi munkásmozgalmak, szakszervezetek egyre inkább azok irányítása alá kerültek, akik a bajok megoldásának lehetőségét csak az osztályharcban, az erőszakos szocializálásban vélték megtalálni.
     Magyarországon a világiak apostolkodásának legfőbb szorgalmazói a jezsuiták voltak. Az általuk szervezett és vezetett kongregációkban kaptak helyet a különböző társadalmi rétegek. Ebben az időben Elsasser páter felszólítására összejött közel hatvan fiatal egyetemi hallgató, akik dr. Mészáros János budapesti érseki helynök vezetésével megalakították a Keresztény Iparos és Munkásifjak Országos Egyesületét. Sajnos az egyetemistáknak fogalmuk sem volt a munkásfiatalok életkörülményeiről, otthoni és munkahelyi gondjaikról. A magyar katolikus munkásifjú mozgalom gyökerei azok a fiatal egyetemisták, akik ott maradtak a munkásfiatalokkal. Ilyen volt Dr. Kostyelik
Ferenc fogorvos, aki egyetemi tanulmányait befejezve a megmarad munkásfiatalokat fogta össze.
     Hasonló elhivatottságú fiatal volt Haklik Lajos, aki harmincöt esztendős korára, már gazdag tapasztalatokkal, jó humorával, megnyerő modorával nagy csapat fiatalt gyűjtött maga köré. A KIOE-ban dolgozott Kertész László is, aki 1912-ben született Székesfehérváron. A fiatalok szervezése mellett megszervezte a helyi kereszténydemokrata szakszervezeti csoportot is, először a szobafestőkét, majd a cipészekét és az utcaseprőkét is. 1938 januárjában Cardijn egyhetes tájékoztató tanfolyamot szervezett Bécsben a kelet-európai papság részére azzal a céllal, hogy velük megvesse az alapjait az itteni országok JOC szervezeteinek. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita teológusok, akik nem sokkal később a KALOT mozgalom szervezői lettek, és a KIOE országos elnöke, dr. Mészáros János budapesti érseki helynök is ott volt a találkozón.
    1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából Joseph Cardijn Budapestre látogatott. A rövid látogatás során megbeszélést folytatott a KIOE vezetőségével. Ezután Cardijn három hónappal később, augusztus végén érkezett újból Budapestre.
    A KIOE a háború előtt, 1938-ban érte el fénykorát, de a háború sajnos sok fiatal munkást kényszerített a frontra. A háború után hiába bíztak a társadalom újjáépítésében, néhány év illegális munka után jöttek a letartóztatások, s 1948 augusztusában a tanoncotthonokat is államosították.

Keresztény Munkásifjú Mozgalom

Magyarországon 1990-től 1999-ig az újraindított Mozgalom elsősorban polgári csoportosulásként volt jelen főleg Szeged környékén. Ezt követte a szervezetépítés időszaka, új csoportok bevonása a munkába. Magyarországon jelenleg egyesület formájában működik a szervezet.

 

A JOC sajátságos munkamódszere

A JOC-módszer abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy minden fiatalnak egyedülálló elhivatottsága, személyesen beteljesítendő küldetése van. Ezt a személyes missziót elsősorban a mindennapi életében valósítja meg, és ez semmivel sem helyettesíthető. Keresztény módszerként fiatal apostolok képzésének hatékony eszköze, akik képesek érzékelni a Szentlélek működésének jeleit a munka világában, és tanúságot tesznek hitükről barátaik és munkatársaik között a hétköznapokban.
    Ez a módszer az élet felülvizsgálata (vagy a Láss, ítélj, cselekedj módszer). Azok az igazságok a forrásai, amelyek a JOC alapját képezik:
    – minden fiatal Isten képére teremtetett, és értékes Isten szemében,
    – a fiatalok életében ez nem mindig jelenik meg,
    – maguk a fiatalok képesek változtatni a helyzetükön

    Láss: A JOC nem a fiatalok általános gondjaiból vagy a róluk szóló elméletből indul ki. Ebben a fázisban megosztjuk egymással a számunkra és munkatársaink számára sajátos, tényszerű, legújabb és személyes, aktuális tapasztalatainkat. Ez az a fázis, amelyben nyitottak vagyunk az élet valóságára.
    Ítélj: Ebben a második lépésben összehasonlítjuk azt, amit megteszünk, és ami megtörténik azzal, amit meg kellett volna tennünk, és aminek meg kellett volna történnie. Ekkor osztjuk meg egymással és ismerjük fel hitünket és meggyőződésünket. Kinyitjuk a Szentírást, és megpróbálunk kapcsolódási pontot keresni Isten szava és a saját tapasztalataink között.
    Cselekedj: Ebben a lépésben, a „Láss!” és „Ítélj!” következményeként megbeszéljük és eldöntjük azokat a cselekvéseket, amelyeket akár egyénileg, akár együtt végre tudunk hajtani.

A JOC kiemelten fontosnak tartja elkötelezett felnőttek részvételét a formálódási programban: papokét, diakónusokét, vallásos férfi és nőtestvérekét, világi férfiakét és nőkét, akik lelkészként, szervezőként vagy nevelőként vesznek részt a Mozgalomban. Az ő feladatuk az, hogy segítsék a fiatalokat a Mozgalom felfedezésében, és kísérjék őket a Mozgalom sajátos jellemzőinek megélésében.

 

    Elérhetőség és felelősök:

    Keresztény Munkásifjú Mozgalom
    Székhely: 6757 Szeged, Napraforgó u. 1.
    Postacím: 6757 Szeged, Napraforgó u. 1.
    E-mail: kmm@joc.hu
    Honlap: http://www.joc.hu
 

   Elnök: Bognár Szabolcs
   E-mail: jocbogyo@gmail.com

    Felnőtt kísérő: Gyuris Csaba
    Tel.: 30/565-3930
    E-mail: gycsaba@joc.hu