MAGYAR SCHÖNSTATT CSALÁDMOZGALOM

Az eredet, az alapító

Hogyan lehet megmagyarázni, hogy egy német szerzetes pap, Kentenich József SAC ötven évvel a II. Vatikáni Zsinat kezdete előtt ennek a zsinatnak a szellemében megújulási mozgalmat indított el a Katolikus Egyházban, s hogy ebben a mozgalomban sok minden életre kelt abból, ami a zsinat után szerte a világon sokrétűen és bőségesen elindult?
     A magyarázat egyszerű. Kentenich atya nem talált ki új egyházat. Az üdvtörténet során a Szentháromság Isten bőségesen megajándékozta az emberiséget. A magát feldaraboló kereszténységben ebből a gazdagságból az elmúlt századokban túlságosan is kevesen merítettek. Kentenich atya, akit 1910-ben szenteltek pappá, egészen csendben sok mindent befogadott és sokak számára újra kibontakoztatott belőle. A II. Vatikáni Zsinaton a püspökök és tanácsadó teológusaik a maguk módján szintén felfedezték és befogadták, hogy Jézus Krisztus milyennek alapította és a Szentlélek hogyan formálta, vezette és akarja vezetni a keresztény közösséget. A kettő itt összeért.

Kentenich atya 1885. november 18-án Németországban, a Köln melletti Gymnichben született. Szorosabb kötődése a Szűzanyához 9 éves korában kezdődött, s az ifjúban hamarosan kialakult a gondviselő Isten iránti figyelmes és követő hajlékonyság, mely lehetővé tette számára, hogy az emberek, dolgok és események mögött felfedezze Őt és az Ő – szeretettervéből fakadó – indításait.
     Elöljárói 1912-ben a rend új, a Rajna jobb partján, Koblenz térségében fekvő Vallendar nevű városka keleti, Schönstattnak nevezett szélén épült gimnáziumban a tanulók lelkivezetőjévé nevezték ki. Megbízatása mögött kereste és felfedezte a Gondviselő szándékát, és teljesen a tanulók rendelkezésére bocsátotta magát, mint e szándékok megvalósításának eszközét. E megbízatása teljesítése során jött létre a Schönstatt mozgalom.
     XVI. Benedek pápa még mint Ratzinger bíboros írta Kentenich atyáról: „Életéből, szavaiból és művéből fény és erő árad... Legyen Mária, az Egyház anyja, aki által mindig hagyta magát vezetni, mindannyiunk számára védelem és segítség; hűséges szolgája, Kentenich József atya által nyissa meg sokak számára az Egyház iránti szeretet útját, hogy ... népünket a hit új erejeés öröme töltse el.”
     A II. Vatkáni Zsinat összehívása előtti öt évtizedben kevesen tudták megélni, hogy Kentenich atyában és hűséges követőiben tulajdonképpen magára talált az Egyház. A kezdeményezés üldöztetésnek és rágalmazásoknak volt kitéve. Hat évvel a náci koncentrációs táborból való szabadulása után Kentenich atyát az illetékes egyházi vezetés Észak-Amerikába száműzte. Tizennégy éves száműzetését alapítónk derűs nyugalommal élte meg, nem szállt szembe az egyházi hatósággal, tovább szerette az egyházat annak minden tökéletlenségével együtt, anélkül, hogy Istentől kapott küldetéséből bármit is feladott volna. Akaratának megfelelően szarkofágján a következő felirat áll: Dilexit ecclesiam (Szerette az egyházat).

 

Schönstatt – közösségek közössége

A Nemzetközi Apostoli Schönstatt Mozgalom minden földrészen, sok országban elterjedt. Gazdagon tagolt, a közösségek közössége. A négy közösségfajtán belül több mint húsz ágazat ad lehetőséget az otthonra találásra.
     A zarándokmozgalom a leglazább közösség: azoké, akik főleg úgy kötődnek a Schönstatthoz, hogy – akár lélekben is – újra meg újra elzarándokolnak Schönstattba vagy valamelyik Schönstatt-központba. és merítenek a lelkiség gazdagságából, a természetfölötti légkörben megerősödve – vagy éppen megszelídülve – térnek vissza mindennapjaikba. Mintegy fordított irányú a zarándokló Szűzanya mozgalma. Mária mint az egyes emberek és a családok anyja és nevelője, ellátogat a házakba, találkozik az emberekkel, akik ezáltal újra megnyílnak Isten akarata iránt. A folyamat a következő: valaki felelősséget vállal egy Mária-képért, megszervez egy kört, és figyelemmel kíséri a kép útját. A képet általában két- vagy háromnaponta adják tovább házról házra. Szorosabban kötődnek a szűkebb értelemben mozgalomnak, illetve „ligá”-nak is nevezett közösségek: fiúk, lányok, egyedülálló férfiak, nők, anyák, diákok, világi papok és nem utolsósorban családok közösségei. Magyarországon a családmozgalom jött először létre 1983-ban, ma mintegy kétszáz család tartozik a közösségbe. Dinamikusan bontakozik ki a fiúk és a lányok mozgalma. Külön-külön és a családmozgalomtól is függetlenül, önállóan dolgoznak.
     A szövetségi közösségek tagjai évfolyamonként szerveződnek, és egy-egy évfolyam állandó, megmaradó közösség lesz, bizonyos értelemben életközösséget alkot (nem együttlakást). Az életszentségre való törekvésben a szövetség tagjai meghatározott eszközök (pl. lelki napirend és annak írásos ellenőrzése) alkalmazására és rendszeres apostoli munka végzésére kötelezik el magukat. Általában a mozgalomnak azon tagjai hoznak létre szövetségi közösségeket, akik a kötöttebb létformához vonzódnak. Világi papoknak, családoknak, anyáknak, egyedülálló nőknek van többek között szövetsége. A szövetség évfolyamai nemzeti alapon szerveződnek. Magyarországon 1995 óta létezik a családszövetség, 2003-ban alakult a harmadik évfolyam.
     A kötelék egyházjogilag „institutum saeculare”, világi intézet, melynek egyházjogi alaptörvényét XII. Pius pápa 1947-ben hirdette ki. A Schönstatti Mária-nővérek a legrégebben alapított ilyen közösség az egyházban (1926). Rajtuk kívül vannak a Schönstatti Atyák, az Egyházmegyés Papok Köteléke, a Mária-fivérek Köteléke, a Schönstatti Nők Köteléke és a Családok Köteléke. Ezek a közösségek nemzetköziek, és a leginkább a szerzetesközösségekhez hasonlítanak. Magyarországon egy Mária-nővér él állandóan, három nővér jár ide rendszeresen és dolgozik a családok, a nők és a leányifjúság körében. Hat fiatal magyar származású nővér készül apostoli tevékenységének megkezdésére. A Schönstatti Atyák közösségéhez tartozik P Beller Tilmann, aki több mint húsz éve segíti a magyarokat, hogy elmélyüljenek és megerősödjenek a lelkiségben.

 

A lelkiség

A schönstatti lelkiség teljesen be akar illeszkedni az üdvtörténetbe; abba a folyamatba, melyben az Isten az Ő népét vezette – és vezeti. Egyfelől az eddigiekre épít, azokból merít, másfelől egészen „itt” akar lenni a jelenben, hatni akar rá, hogy a jövő arculatát Isten akaratának engedelmeskedve segítsen alakítani.
A Schönstatthoz való csatlakozást az 1914. október 18-án a Szűzanya és az alapító közösség között létrejött szeretetszövetségbe való lényegi, majd formális, ünnepélyes bekapcsolódás jelenti. A szeretetszövetség bensőséges eleven kapcsolat a Szűzanyával, és egyúttal részvétel a Szűzanyának az Atyához, a Fiúhoz és a Szentlélekhez fűződő kapcsolatában. Az a nyitottság és engedelmesség, mellyel Mária Isten hívását fogadta és elfogadta, számunkra is életfeladat.
    Ezért központi szerepe van a Mozgalomban a nevelésnek és az önnevelésnek. Igyekszik komolyan venni a természetes és természetfölötti benső kapcsolatát, a Gondviselés valóságát („a Gondviselésbe vetett gyakorlati hit”), az Isten által igényelt emberi közreműködést („Semmit Nélküled, semmit nélkülünk”), az Isten gyermekeinek szabadságát („megkötöttség – amennyi feltétlenül szükséges; szabadság – amennyi csak lehetséges; lélekápolás – minden mennyiségben”).
    A schönstatti apostolkodás kétirányú. Az egyik irány a saját közösség, azoknak a közössége, akik minél teljesebben azonosulnak Schönstatt-tal, a Mozgalom tagjai lesznek. A másik irány, hogy az értékeket mintegy „hasznosításra saját körükben” továbbadjuk az arra nyitottaknak. Ezen utóbbi cél szolgálatára alapította meg Magyarországon 1996-ban 18 Schönstatt-család a Családakadémiát. A Családakadémia egyfelől előadásokat kínál fel családközösségeknek, plébániáknak stb., másfelől kétéves képzés keretében ún. családtrénereket képez. 2005 őszén indult a 6. évfolyam.

 

A hely

Schönstatt mint hely az egyre szaporodó, eddig több mint 160 Schönstatt-központ eredete, mintája és központja. A Schönstattban található szentély az Istenhez, a Szűzanyához, az alapítóhoz és a lelkiséghez való kötődésünk jelképe, kegyhely és zarándokhely.
    Dél-Amerikában tapasztalták meg először a schönstattiak, hogy nehéz a messzi Schönstattban levő kápolnával kapcsolatban lenni. Felépítették ezért a szentély pontos mását, és megtapasztalták, hogy Mária ott is kifejti anyai és nevelőnői tevékenységét. Így kezdődött el az, hogy mindenütt a világon, ahol nagyobb schönstatti közösség jön létre, építenek egy ilyen „leányszentélyt”. Az első magyarországi Schönstatt-szentélyt 2005. április 2-án Óbudaváron szentelte fel Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek.

A szentélyhez kapcsolódóan folyik tovább az építkezés: a folyamatos képzéshez szükséges épületek jönnek létre, ahol a közösség tagjai hosszabb-rövidebb időket töltenek és töltekeznek.

 


    Elérhetőség, további tájékozódási lehetőség:
    Cím: 8272 Óbudavár, Kistelek u. 2.
    Tel./fax: 87/655014
    E-mail: iroda@schoenstatt.hu
    Honlap: www.schoenstatt.hu

  Zarándok információk:
  http://csaladok.schoenstatt.hu/Zarandok-es-vendegvaro-obudavari-Schonstatt-kozpont.html