TÁBORKERESZT
a Magyar Cserkészszövetség
Katolikus Cserkészeinek Közössége


A magyar cserkészetet az önként vállalt tíz törvény, valamint az Isten, haza és embertársak szolgálatára tett fogadalom teszi azzá, ami. A törvények az igazságot, az Istenhez való hűséget, a segítőkészséget, a testvériességet, az önfegyelmet, a természet szeretetét, az engedelmességet, a vidámságot, a takarékosságot és a testi, lelki tisztaságot vállaló életformát fogalmazzák meg.

A Táborkereszt a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) katolikus vallású tagjainak lelki közössége, amely a katolikus egyházjog alapján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által elismert, országos, jogi személyiség nélküli, krisztushívők magántársulása. Az MKPK engedélyezte a Táborkereszt elnevezésében a katolikus jelző használatát, és felügyeli működését.
     A Táborkereszt a Cserkész Világszövetségen (Word Organization of the Scout Movement, WOSM) belül működő Katolikus Cserkészek Világszervezetének, KCSV (International Conference of Catholic Scouting, ICCS) teljes jogú tagja. Vezetői, illetve küldöttei rendszeresen és aktívan részt vesznek annak nemzetközi közgyűlésein és rendezvényein.
     A Táborkereszt a Szentszék által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Chartájának (1977) megfelelően a Pápával és az MKPK-val a legszorosabb egységben működik.

A Táborkereszt célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartótestületek istenhitének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése. Munkája során arra törekszik, hogy a katolikus cserkészek az MCSSZ célját, alapelvét és nevelési módszerét vallásuknak tudatosan vállalt hite és erkölcsi rendje szerint elkötelezetten váltsák életre. Küldetése teljesítésében szorosan együttműködik minden valláserkölcsi alapon álló hazai és külhoni Magyar Cserkészszövetséggel, az utóbbiak esetében is az illetékes püspök egyetértésével.
     Jelmondata: Isten, haza és az embertársak szolgálatára. Feladatának tekinti a cserkészek elmélyült hit- és valláserkölcsi életre törekvésének, istenszeretetük jócselekedetekben megnyilvánuló gyakorlásának, valamint Máriatiszteletük megélésének elősegítését. Erősíti őket elkötelezett egyházhűségükben. Szorgalmazza a cserkészet alapítója, Baden-Powell nevelési elveire épített és a Sík Sándor által megfogalmazott jellemnevelőő a magyar sajátosságoknak megfelelő cserkészpedagógia alkalmazását. Ugyanakkor ápolja – Teleki Pál szellemében – a keresztény magyar azonosságtudatot, a vallásos népi kultúrát és hagyományt. Mindezt átjárja az ökumenikus nyitottság.

A pápák útmutatásai jelentős hatással vannak a katolikus cserkészek közösségi életére. A Táborkereszt megalapítását is nagymértékben ösztönözte XI. Pius pápa 1922-ben kiadott Ubi arcano Dei kezdetű enciklikája. Ebben felhívta a katolikusokat hitéletük öntudatra ébresztésére és az Evangéliumra alapozott együttes cselekvésre. Sík Sándor 1934-ben ennek szellemében hívta életre a Táborkereszt közösséget. Ezzel egy időben az Actio Catholicával (AC) együttműködve jelentette meg a Táborkereszt c. folyóiratot. Mihalovics Zsigmond, az AC akkori országos igazgatója erről így nyilatkozott: „A Táborkereszt... megjelent, hogy szolgálja a krisztusibb ember és magyarabb magyar szent ügyét. Az AC szívesen veszi szárnyai alá a lapot, hiszen a katolikus magyar cserkészetből sarjadt ki, és a katolikus cserkészet értékes eszközének bizonyult.”

A későbbi pápák egyre jobban felismerték a cserkészetben rejlő evangéliumi értékeket. XII. Pius, XXIII. János és VI. Pál pápa nem egyszer találkozott Rómában a cserkészet nemzetközi vezetőivel. Buzdították őket, hogy a katolikus cserkészet a fiatalok egyházzal való azonosulásának és az erről szóló dialógusnak a helye.

Magyarországon 1948 után az MCSSZ Táborkereszt lelkületű cserkészvezetőit is a fogadalmuk szerinti elkötelezett hit éltette tovább, az egyházüldözés során földalatti létre kényszerített „katakombacserkészetben”, 1961-ben bekövetkezett fölszámolásukig. Az MCSSZ 1989-es újraindulása után 1991-ben Arató László Görbe László piaristával együtt kezdeményezte a Táborkereszt működését, amelyet az MCSSZ elnöksége hivatalosan 1992-ben fogadott el. Ekkor Dr. Aczél László Zsongor pálos szerzetes – fiatal korában katakombacserkész – lett az új pap elnök. Arató László MCSSZ országos társelnök mint főszerkesztő újraindította a Táborkereszt c. lapot, amely mindez ideig negyedévente jelenik meg több mint 2000 példányban, és térítésmentesen jutnak hozzá a Kárpát-medencében működő cserkészlelkipásztorok, cserkészvezetők és érdeklődők. 1993-ban – a Táborkereszt felkérésére – az MKPK Balás Béla kaposvári megyéspüspököt a Közösség védnökpüspökévé nevezte ki.
    1993. november 4-én a cserkész-lelkipásztorok első országos találkozóján (Táborkereszt I. Egyházi Konvent) dr. Beer Miklóst választották meg pap elnöknek. Idézet dr. Ternyák Csaba püspök, az MKPK akkori titkára 1993. november 2-án kelt leveléből: „Legyenek meggyőződve arról, hogy az egyik legnemesebb ügyet szolgálják akkor, amikor a Táborkereszt lelkipásztori tevékenységét igyekeznek előmozdítani...”
    II. János Pál személyes találkozásai során 1998 nyarán Castel Gandolfóban fogadta a KCSV vezetőségét az 50 éves jubileumi ülés alkalmából. A Táborkeresztet dr. Beer Miklós, akkori elnök, Brückner Ákos lelkivezető, Arató László főszerkesztő és dr. Roszmusz András ügyvezető képviselte.
    Beer Miklós püspökké történt kinevezése után, 2000-ben Brückner Ákos Előd OCist-et választották meg elnöknek, Beran Ferencet lelkivezetőnek, és megerősítették Arató László főszerkesztői megbízatását.

Az 1999. január 1-én módosított működési alapszabály szerint a Táborkeresztet az Országos Belső Kör (elnökség) irányítja. Szolgálatuk élén a cserkész pap elnök és a cserkész világi ügyvezető elnök áll, akiket az MKPK előzetes egyeztetésével választanak meg. A cserkészkerületekben Kerületi Belső Körök működnek, élükön a pap kerületi elnökkel. Évente ülésezik a Táborkereszt Egyházi Konvent, amelynek szavazattal rendelkező tagjai a katolikus fenntartótestületek (plébániák, egyházi iskolák) pap, illetve világi elnökei. A konvent ülésein – tanácsadói joggal – részt vesznek a meghívott külhoni katolikus cserkész-lelkipásztorok, -kispapok és -vezetők, valamint a testvéregyházak képviselői.
    A Táborkereszt kezdettől arra törekszik, hogy a vezetőképzésben érvényesüljön a hitéletre épített cserkészhivatásra nevelés, és minden cserkészcsapatban, amelynek katolikus tagjai vannak, a csapatparancsnok megbízásával táborkereszt összekötő és helyettese működjön. Feladatuk a csapatparancsnokkal együttműködve a csapat hitéleti és jellemnevelő programját megtervezni, és annak megvalósítását elősegíteni. 1997-től a táborkereszt összekötők tavasszal és ősszel vezető-továbbképző cserkész-lelkiségi találkozón (Táborkereszt Összekötők Találkozója – TÖT) vesznek részt, amelyre meghívást kapnak az érdeklődő cserkészvezetők és a külhoni magyar cserkészek is. 2004-től a TÖT-öt már – a korábbi években létrehozott – Táborkereszt Országos Ifjúsági Belső Kör (OIBK) szervezte.

A fiatalítás jegyében 2006-tól a Táborkereszt pap elnöke Kispál György plébános, korábbi országos vezetőtiszt lett, ügyvezető elnök dr. Zelliger Erzsébet csst. (148. sz. Cscs.). Ugyanekkor Brückner Ákos Előd OCist-et örökös országos tiszteletbeli elnöknek választották. 2007-ben az Országos Belső Kör átadta munkáját az Ifjúsági Belső Kör tagjainak. Ezzel az Ifjúsági Belső Kör megszűnt. A szándék szerint megfiatalított Országos Belső Kör munkáját az Egyházi Konvent egyhangú jóváhagyásával végzi tovább. Ennek során elsőrendű föladat a fiatalokból álló vezetés teljes körű megvalósítása mind az Országos, mind a Kerületi Belső Körökben.

Elérhetőségünk: taborkereszt@gmail.com

mb. elnök: Kispál György atya plebania@cs2pl.t-online.hu
üv. elnök: Zelliger Erzsébet csst.
zelliger@caesar.elte.hu
Postacím: Zelliger Erzsébet / Táborkereszt

1126 Budapest, Királyhágó u. 5/a
Tel.: 061/6127528